A Mannvit aktívan
részt vett számos város hulladékgazdálkodási tervének elkészítésében, beleértve
Reykjavíkot és más izlandi városokat is. A munkát az EEC 75/442 direktíva
alapján került végrehhajtásra, amely szerint minden önkormányzat köteles
hulladékgazdálkodási stratégiai tervet készíteni.
A Dél-Izlandi
önkormányzatok első általános hulladékgazdálkodási tervei 2005-ben léptek
életbe. A Mannvit 2006-ban kapott egy megbízást, hogy hasonlítsa össze az
aerob komposztálás, az anaerob erjesztés, az elégetés és az új lerakók
létesítésének költségeit és előnyeit. Miután az összehasonlítás 2007 elején befejeződött,
az eredményeket felhasználva 2009-ben egy átdolgozott hulladékgazdálkodási terv
lépett életbe.
Résztvevő
területek:
Nyugat-Izland - 10 önkormányzat, körülbelül 15,000 lakos. A hulladék becsült
mennyisége 29 ezer tonna, amelyből 14 ezer tonna szerves hulladék.
Reykjanes - 5 önkormányzat, körülbelül 19,000 lakos. A hulladék becsült
mennyisége 22 ezer tonna, amelyből 14 ezer tonna szerves hulladék.
A főváros (Reykjavik) és vonzáskörzete - a főváros és 7 szomszédos település,
körülbelül 192,000 lakos. A hulladék becsült mennyisége 270 ezer tonna,
amelyből 150 ezer tonna szerves hulladék.
Dél-Izland - 11 önkormányzat, körülbelül 18,000 lakos. A hulladék becsült
mennyisége 33 ezer tonna, amelyből 22 ezer tonna szerves hulladék.
A terület becsült lakossága 2010-re nagyjából 290 ezerre nő, ekkorra a hulladék
becsült mennyisége 480 ezer tonnára nő majd, amelyből 270 ezer tonna szerves
hulladék lesz.
A fő gond a szerves hulladékok üvegház gázkibocsájtása. Az EEC direktívák
előírják, hogy a szerves hulladékdepóniák mennyiségét fokozatosan le kell
csökkenteni a közeljövőben, illetve végül teljesen megszüntetni. A
meglévő lerakók kezdenek betelni és nagyon nehéz új
depióniák nyitására engedélyt kapni.
Hulladékgazdálkodási terv
2006-ban
és 2007-ben számos szerves- és éghetőhulladék kezelési módszere lett
összehasonlítva. Az összehasonlítás célja a környezeti és gazdasági szempontból
legelőnyösebb megoldás megfogalmazása volt. A vizsgált megoldások mindegyike az
IPPC szerinti „elérhető legjobb technológiák” közé tartoztak.
A legköltséghatékonyabb
megoldás számításához az optimalizálási modellben a különböző kezelési
módszerek, az erőmű méretek és a különböző elképzelhető területek kerültek
megfontolásra. Ennek eredményeképpen a következőket tartalmazó
hulladékkezelési terv készült el:
- Minden
szerves és éghető hulladékdepónia teljesen megszüntetendő 2020-ig
- A
hulladékkezelés hierarchiája az Európai hulladék hierarchia alapján lett
megállapítva
- A
következő 12 évre elérhetők hulladéklerakó területek
- A
következő 3 évre ki lettek tűzve mérföldkövek
Hulladékkezelési hierarchia
Az újrahasznosítási
fázisban az újrahasznosítható és visszanyerhető hulladékok eltávolításra
kerülnek a hulladékfolyamból a nyersanyagként hasznosítható hulladékok pazarlásának
elkerülése és a kezelendő hulladék mennyiségének csökkentése érdekében.
Az újrahasznosítási
fázist követően az arra alkalmas hulladék anaerob erjesztése következik, hogy a
szerves részből annyi biogázt nyerjenek amennyi célszerűen felhasználható.
A biogázt >92%-os
metánná finomítják és jármű üzemanyagként kerül felhasználásra a fosszilis
üzemanyagok helyettesítőjeként.
Az anaerob erjesztés során visszamaradó hulladék és egyéb áramból bejövő arra alkalmas
hulladék ezután aerob komposztálásra kerül. A választott komposztálási
technológiától függően az újrahasznosítható és visszanyerhető hulladékok a
komposztálási lépés előtt vagy után kerülnek eltávolításra a hulladékáramból.
A visszanyert hulladékból, például műanyagokból, gumikból, fából stb. szilárd
üzemanyag (SRF) készül, ha a gyártása gazdaságilag életképes. Ez az üzemanyag a
szén kiváltására használható, ráadásul kisebb szénkibocsájtással.
Bizonyos hulladékok éghetőek, de nem alkalmasok anaerob erjesztésre vagy aerob komposztálásra.
A következő 3 évben több, mint 2 millió tonna hulladék gyűlik majd össze az
Álfsnesi depóniában. Éppen ezért egy megvalósíthatósági tanulmány készül
egy hulladékégető üzem létesítéséhez az Álfsnes területen az éghető hulladékok
kezelésére, energia termelésére és a depóniába kerülő hulladéktérfogat
csökkentésére.
Hogy minél kevesebb új hulladéklerakó létesüljön, a depóniagáz termelés
csökkenésekor megnyitják a depónia legrégebbi részét a fennmaradó éghető
hulladék elégetéséhez. A salak felhasználható építési célokra, például
burkolatok felső rétegeként, vagy a csökkent térfogattal újra lerakható a
depóniában.
Kiadvány:
További információ:
 |
Sig. Lárus Hólm
A Mannvit Kft. ügyvezető igazgatója
|
 |
| Email
küldése |