Távfűtés Izlandon
A Közép-Atlanti hátság vízfelszín fölé emelkedő része Izland, a világ egyik legaktívabb geotermikus területe. Egy olyan földrajzi szélességi fokon, ahol a nyári hőmérsékletet alacsony és a telek pedig hidegek minden mércével mérve, a geotermikus energia felhasználása fűtési céllal egy testhezálló megoldás.

Az elmúlt 70 év alázatos munkájának és a korszakalkotó technológiai fejlesztéseinek köszönhetően Izland a világ egyik vezetőjévé vált a geotermikus energiahasznosítás és hőtermelés területén. A geotermikus hő korszerű felhasználásával melegvizet pumpálnak a kutaktól nagy távolságokra lévő lakások és irodák fűtőrendszerébe és vissza. A jelenleg használt technológia nem mindig volt ilyen kifinomult.

Izlandon száz éve kezdődött meg a geotermikus energia tervszerű felhasználása. 1908-ban Stefan B. Jonsson kezdte el a melegvizet fűtésre használni a farmján, ezután nem sokkal más farmerek is kialakították a saját fűtési rendszerüket, és 1930-ra Dél-Izlandon legalább 10 farmon már geotermikus energiával fűtöttek.

Ezek mellett a magán fejlesztések mellett, az állam is megkezdte a magánszektor bevonásával a közszféra anyagi forrásait a geotermikus fejlesztések felé összpontosítani, és bányászati cégektől vásárolt használt berendezésekkel kútfúrási munkálatokba kezdett Reykjavík közelében. 1930 novemberében Reykjavíkban az első geotermikus energiával fűtött középület az Austeurbaejarskoli általános iskola volt. A melegvizet, amivel az iskolát fűtötték Pvottalaugar-ból egy 3 km hosszú csővezetéken keresztül pumpálták az iskolába.

Az izlandi vállalkozók – fellelkesedve a projekt sikerén – bővítették a rendszert, a fűtött melegvizet bevezették az Állami Kórházba és 60 magánlakásba. A sikereknek köszönhetően további fúrások kezdődtek. Helyi kezdeményezések eredményeképp a következő évtizedekben a geotermikus távfűtés széleskörűen elterjedt. Az 1973-as és 1974-es olajár emelkedés után egyre világosabbá vált Izland jövője szempontjából a nagyarányú geotermikus energia- és hőtermelés fontossága. Egy nagyobb léptékű energiatermelés, a fúrási eljárás és berendezések fejlődése mellett, mélyebb kutakat, magasabb hőmérsékletet és kifinomultabb technológiát követelt.

A mélyebb kutak nagyobb energiatermelést tettek lehetővé, mivel a feltörő víz melegebb, viszont ezzel egyidejűleg a víz nagyobb só- és oldott ásványi anyag tartalmú is. A modern berendezések a magas sótartalmú vizet elkülönítve tartják a hőleadó közegtől, ami a lakások és irodák fűtését biztosítja. A geotermikus közeg hőjét három fázisban adják át a fűtőközegnek: Először a felületi hőcserélők felhevítik a vizet, a turbinából kiáramló gőz tovább növeli a hőmérsékletet majd a harmadik szakaszban a geotermikus víz által éri el a végleges hőmérsékletet a közeg.

Jelenleg az izlandi lakások több mint 90%-át geotermikus energiával fűtik, ez a legmagasabb arány a világon. Izlandon a távfűtési rendszerek legnagyobb részét három fő geotermikus erőmű látja el, amelyek összesen több mint 800 MW hőenergiát termelnek:

  • Svartsengi kombinált erőmű, egyidejű elektromos áram- és fűtési melegvíz termelés
  • Nesjavellir kombinált erőmű
  • Hellisheidi kombinált erőmű

Mindamellett, hogy a geotermikus távfűtés hozzájárult az izlandiak életminőségének javulásához és a gazdaság fejlődéséhez, javította Izland nemzetközi megítélését és a világ szemében a zöldenergia hasznosítás vezetőjévé vált.

A geotermikus távfűtés egy hatékony, megfizethető és környezettudatos fűtési megoldás. Izlandon, a Mannvit közreműködésével a geotermikus mérnöki alkalmazások területén kifejlesztett technológia célul tűzte ki, hogy az egész világnak utat mutasson ennek a zöld és megújuló energiaforrásnak a kiterjedt felhasználási lehetőségeihez.